Pszichológiai elemek 1. rész

-    Mindig figyeld a többiek játékát, akkor is, ha nem vagy játékban!

Ez lesz az egyik legnagyobb előnyünk a többiekkel szemben. A póker olyan játék, ahol korlátozott mennyiségű ismeretünk van egy adott partiban, hiszen nem látjuk, hogy ellenfeleinknél milyen lap van, és így kell minél jobb döntést kihoznunk. Ha hosszabb ideje játszunk ugyan azokkal a játékosokkal, végig figyeljük a játékukat, és megjegyezzük a viselkedésüket – még akkor is, amikor mi már eldobtuk a lapunkat – akkor egy szituációban nem csak az adott információból tudunk kiindulni, hanem hozzá tudjuk adni azokat a tapasztalatokat, amiket előtte gyűjtöttünk.

Sokszor mondják a játékosok egy döntésnél, hogy a megérzésük miatt gondolták, hogy az ellenfél blöfföl, pedig egyszerűen az elraktározott információkat dolgozták fel, és így hozták meg a döntésüket. Ez tudat alatt is működik, ezért tűnik úgy, mintha megérzés lett volna. Valójában sokkal könnyebb olyankor figyelni ellenfeleinket, amikor mi már nem vagyunk játékban, hiszen olyankor nem kell saját döntéseinken gondolkodnunk, és minden figyelmünket az ellenfelünkre koncentrálhatjuk.

Mivel ellenfeleink zöme figyelmen kívül hagyja ezt a tényt, ezért hatalmas előnnyel rendelkezünk velük szemben. Megjegyzem, hogy annál kevésbé tudjuk hatékonyan figyelni ellenfeleinket, minél több asztalon játszunk egyszerre.

-    Ha 10 perc után nem tudod, hogy ki a balek az asztalodnál, akkor valószínűleg te vagy az!

Mindig keresd meg a gyengéket az asztalnál, és próbáld tőlük elszedni a pénzt. Ha például van valaki, aki flop-függő, vagyis nagy emeléseket is sokszor megad azért, hogy megnézze a flopot, majd ha nem segített rajta, akkor eldobja a lapját, akkor játssz vele annyiszor, ahányszor csak lehetséges. Emeld ki a többieket, és maradj vele kettesben. Ha ez sikerül, folytasd a támadást. Mivel legtöbbször nem segít rajta a flop, ezért sokszor nyersz ellene ilyen kis kasszát, és ebből szépen növelheted a bevételedet.
Végülis mindegy hogyan, de keresd a balekokat, mert tőlük nyered majd a legtöbbet!

-    Ha elég erős a lapod ahhoz, hogy megadj vele, akkor emelhetsz is!

Így hangzik a mondás a Pókerarcok című filmben, amit tanácsként ad Matt Damon. Ezt picit kiegészíteném azzal, amit David Sklansky ’A póker elmélete’ című könyvében is olvashatunk egy példában, azaz ’Ha elég erős a lapod ahhoz, hogy megadj vele, akkor emelhetsz, vagy hívhatsz is!’. Lehet, hogy szőrszálhasogatásnak tűnik a javítás, de nézzük, mire gondolok:

a) Késői pozícióban egyszínű - lapokkal játszunk, a flop --, és előttünk hívtak. Jó lapunk van, hiszen sor és flush lehetőségünk is van, így a tanács alapján nem csak megadunk, hanem emelünk. Ezt hívják félblöffnek, ami nagyon hatékony fegyver, hiszen ilyenkor növeljük a lehetőséget a győzelmünkre, mert úgy is nyerhetünk, ha ellenfelünk eldobja az - lapját, míg ha csak megadunk, akkor egyedül abban az esetben nyerünk, ha kiegészül valamelyik húzónk. Eddig rendben is vagyunk, de

b) Korai pozícióban a - lapokkal játszunk, a flop: --, és elsőként kell cselekednünk. Ilyenkor nem emelhetünk, mert még nem hívott előttünk senki, de szeretnénk megfogadni a tanácsot, ezért passzolunk csak azért, hogy a mögöttünk ülő játékos hívására emelhessünk. Azért komoly különbség van a két történet között, ugye?

Szóval a kiegészítést figyelembe véve a második esetnél, elég jó lapunk van ahhoz, hogy ha passzolunk, és utánunk hív valaki, akkor megadjuk a hívást, tehát alapból a hívást választjuk a passz helyett! Ha megfigyeljük, akkor a passz és a hívás közötti választás mutatja, hogy passzív, vagy agresszív stílusban játsszuk-e meg ezt a kezet. (Persze agresszív játék az is, ha passz-emelünk)